Városmajori Gimnázium - Gálhidy Péter - május 23.

Az Akali című szoborművet készítő Gálhidy Pétertől sok mindent megtudtunk a mű elkészülésének munkafolyamatáról. Milyen anyagból készült a szobor? Miért pont ezt az anyagot választotta a művész?

A foglalkozásunk fontos konklúziója volt, hogy nemcsak azoknak kell, hogy fontos legyen az anyagok ismerete, akik mindennap dolgoznak vele, hanem mindannyiunknak, hisz ezáltal megtanuljuk értékelni a körülöttünk levő dolgokat és jobban fogunk vigyázni saját környezetünkre. Gondoljatok a régi kézműves mesterekre, mit tanulhatnánk tőlük?

Városmajori Gimnázium - Koronczi Endre - május 21

Koronczi Endrével a művészetében megjelenő, emberek és tárgyak közötti kölcsönhatásokról beszélgettünk, valamint a kölcsönhatás eredményeként felfogható nyom és jel hagyásról. Ezek a hétköznapi tárgyak által előidézett nyomok az időlegesség fogalmával játszanak, éppen ezért a művészet maradandó voltát kérdőjelezik meg. Mit gondoltok hogyan, vagy mitől válnak ezek az időleges jelenségek művészi produktummá? Ez a rövid felvétel segíthet a válaszadásban.

Ahogy halhattuk Koronczi Endre egy több darabból álló tárgycsoportot is készített, amelyek ugyancsak a test és a tárgyak közötti kölcsönhatással foglalkoznak. Fel tudtok-e idézni hasonló hétköznapi érintkezéseket a mindennapjaitokból? 

Bárdos Lajos Gimnázium - Koronczi Endre - május 9.

Az kiállítás Jelek, jelsorozatok, konstrukciók téma köré épülő részében Koronczi Endrével találkoztunk. Az 1998-ban készült Testbe nyomódó tárgyak című fotósorozatán testnyomatokat látunk. Egyszerű, ismerős hétköznapi tárgyak, jelen esetben az olló, a széktámla és a kisautó, nyomot hagynak a bőrön, de ezek a nyomok az időnek csak egy pillanatnyi töredékéig láthatók mégis a fotódokumentáció által állandósulnak. Emlékeztek még, hogy milyen más testnyomatok érdekelték a művészt?

 

Ez az utolsó alkalmunk volt az Akali programban, ezért megkérdeztünk Titeket arról, hogy milyen élményeket adtak a foglalkozások. Köszönjük a válaszokat és a véleményeket!

Szent László Gimnázium - Csörgő Attila - május 7.

A művészet és a tudomány találkozásánál -

Csörgő Attila művészetével ismerkedtünk, előadásán halhattunk műveinek technikai megvalósulásáról, a matematika, fizika és optika törvényszerűségeinek alkalmazásáról. Az Akali kiállításban szereplő Félgömb I-V. (1996) sorozatán fényjátékok mozgását látjuk állóképpé rögzítve. A fényforrás mozgása a fényképezés technikai lehetőségeinek segítségével művészi értékű jellé, jelsorozattá válik. 

 

Városmajori Gimnázium - Kósa János - április 30.

A Mítosz és emlékezés témakörben Kósa Jánossal beszélgettünk a művészeti hagyományok és a tradíció megjelenéséről  a 20. századi kortárs festészetben. Csernus Tibor József elbeszéli álmát (1987) című képe kapcsán is felmerült egy fontos előkép, egy művészettörténeti korszak és egy festő neve. Emlékeztek melyik ez a korszak és ki az a festő, akinek a képeivel  - Szent Péter keresztrefeszítése, Hitetlen Tamás, és Judit lefejezi Holofernészt - találkozhattatok? És melyik az a század, amelynek magyar művészete különösen nagy hatással van Kósa János festészetére? 

Az itt látható videó is segíthet a válaszok felidézésére!

A Hackerek című, 1996-ban készült festmény elkészülésének folyamatáról is halhattunk. 

A műhelyben pedig tovább gondoltuk Kósa János festményének tereit és fényjátékát.

Bárdos Lajos Gimnázium - Gerber Pál - április 25.

A kiállításban Gerber Pál festőművésszel az Eldugott koporsó című 1996-ban készült képéről beszélgettünk. Ahogy a rövid videón látjátok a művész alkotásainak egyik fő 'jellegzetességét' fogalmazza meg számunkra. Melyek azok a további, leginkább a kompozíciót és a képi szerkesztést érintő megoldások, amelyek ugyancsak jellegzetességei a Gerber festményeknek? 

Az alkotórészben leginkább azok a művek inspiráltak Titeket, melyeken Gerber Pál a szavakkal és kifejezésekkel játszik. Ennek kapcsán a konceptuális művészet fogalmát is megbeszéltük. Ismét izgalmas alkotások születtek.

Köszönjük a beszámolót a foglalkozások élményeiről!

Városmajori Gimnázium - Gerber Pál - április 18.

Gerber Pál festőművész előadásán megismerhettük a festményein megjelenő képi világok mögöttes tartalmát. A sokszor hétköznapi környezetükből kiragadott ismerős tárgyak egészen újfajta értelmezéseket kapnak művein, miközben társadalmi és szociális kérdéseket feszegetnek. Tudtok erre példát mondani?

De nemcsak tárgyakkal, hanem mondatokkal, szavakkal, betűkkel és írásjelekkel is játszik, például:

Föld,  amely kapálás nélkül sarjad,

........................................................

A reformokat rajtad kezdem,

........................................................

Várjuk a folytatást!!

A műhelyben, az alkotás során is ezek az ismerős tárgyak jelentek meg a papíron - a női táska, a rózsa, a könyv... - miközben a gerberi visszafogott színekkel játszottunk és a monokróm képek közvetítette érzelmekről beszélgettünk. A szénnel és a tussal a világos és a sötét tónusok finom átmenetét, árnyalatbeli fokozatait próbáltuk megragadni.